NE ÉGESS, KOMPOSZTÁLJ!

Ma már köztudott, hogy az avar és kerti szerves anyagok égetése kimondottan káros. Károsítja a levegőnket, egészségünket, károsítja a talaj felszínének és annak élővilágát. Ráadásul semmivé válik annak lehetősége, hogy megújuljon talajunk, javuljon annak tápanyagtartalma és talajszerkezete.

MI LEHET A MEGOLDÁS?

Egy átlagos háztartásban és a kertben a keletkező anyagok kétharmada biológiailag lebomló, szerves „hulladék”, melyből kis segítséggel, mi magunk is értékes komposztot állíthatunk elő. Ezáltal 30%-al csökkenthető a kukába kerülő szemét, a szállítandó hulladék mennyisége. A komposztálás során szemmel látható és láthatatlan élőlények közreműködésével a szerves anyagok egyszerű alap vegyületekre  -mint szén-dioxid, szulfát, nitrát és víz- bomlanak le, illetve humuszanyagok is keletkeznek. A szerves anyag bomlása szagtalan. Amennyiben a zöld (konyhai nyesedékek, fűkaszálék) és barna (avar, gallyak) anyagok vegyesen kerülnek bele, akkor hő is keletkezik a penész és sugárgombáknak köszönhetően. Az érési folyamat végén rendszerint sok a giliszta is. Optimális körülmények között minden egyes földigiliszta egy nap alatt megközelítőleg testsúlya egyharmadának megfelelő súlyú táplálékot dolgoz fel. Három hónap alatt tizenötszörösre nő a számuk. Télen a komposzthalmot érdemes takarni, ha pedig nagy a szárazság, mindenképpen locsolni. A lebontást végző „munkatársaink”, a giliszták, pajorok, százlábúak, ászkák, ugróvillások és mikrobák ugyanis elsősorban nedves és sötét helyen dolgoznak a legszívesebben.

TANÁCSOK

• A dió és gesztenyelevél, a burok és termés maradványok csak átmenetileg növekedés gátló hatásúak, a még le nem bomlott csersav és juglon tartalom miatt. Mire elszáradnak, már nem okoznak gondot.
• A pajorok a komposztban fontos aprító munkát végeznek, azonban felhasználás előtt, mindenképpen ki kell rostálni őket (és visszahelyezni az újabb komposzthalmunkba).
• Ha a zöld és barna szerves anyagokat minél változatosabban halmozzuk, olykor földdel, hamuval szórjuk, betakarjuk és szükség esetén nedvesítjük, akkor egy éve alatt humuszban gazdag komposztot nyerhetünk.

F. Nagy Zsuzsanna, környezeti tanácsadó

Zöld Kapcsolat Egyesület – Miskolc

Készült a „Helyi klímastratégia kidolgozása, valamint klímatudatosságot erősítő szemléletformálás” KEHOP-1.2.1-18-2018-00050 azonosító számú projekt keretében.