Lakóhelyünk környékén már időszámításunk előtt letelepedett az ember. Ennek jelentős bizonyítéka a falutól északra az aranyosi és a harsányi út kereszteződésében emelkedő dombon fellelt földvár. Őskori várunk maradványai az 1980-as években történt erdősítés miatt ma már a szemnek láthatatlan, csak a régészek áldozatos és leletmentő munkájának köszönhetően kaphatunk képet létezéséről.

Földvárunk a helyét nem a véletlennek köszönhette. Az erődítmény első említését 1851-ből ismeri a szakirodalom. A régészeti ásatások két ütemben folytak le. Először 1896-ban  másodszor 1965-ben ekkor történt meg a terület a teljes feltárása. A régészek számos bronzkori tárgyat találtak a földben melyek hűen tanúskodtak az itt élők mindennapjairól. A terület 1965-ben felkerült védett régészeti területek listájára.

Községünk legkorábbi okleveles említése 1275-ből származik. Az oklevél Aranyas-t borsodi faluként említi, melynek tárgya birtokcsere. A Miskóc nemzetségből Miklósnak cserébe adják Aranyast a Kraszna megyei Bagosért (Erdély). 1291-ben Kys Aranyasd, a falu neve 1325-ben pedig Kys Aranyos és Nagy Aranyos néven említik az adattárak. 1350-ben Kis és Nagy Aranyos egyesül és az Aranyos nevet kapja.

A nyelvészeti kutatások szerint a falu neve egyrészt az arany főnévvel lehet összefüggésben. Aranymosással – a népi elbeszélések szerint valamikor aranyat mostak a patakban – kristálytiszta vízével vagy értékes „aranyos” földjével, gyönyörű fekvésével lehet kapcsolatos, de pontos eredetét nem ismerjük.

A falu életét a XIV. században elsősorban a birtokcserék határozták meg. 1319-ben a Debreceni Dousa, 1324-ben Béli Lachk, Aranyos birtokosa de az egri püspökségnek, a nyéki és vajlai nemeseknek, az abaúji Makranciaknak és a diósgyőri várnak is van itt birtoka. 1389-ben tulajdonosok itt a Perényiek, 1391-ben, pedig a Gady (Gagyi) családnak is van Aranyoson földje. A XV. században Aranyost Diósgyőri tartozékként említik a levéltári források s a Gagyi család továbbra is birtokos. A XVI. századbeli birtokosok sorában több névvel is találkozhatunk: Balassa Zsigmond és rokonsága, Fáncsy János és György valamint a Vendéghy családról is történik említés. 1514-ben – a diósgyőri várhoz tartozó aranyosból – Vonad Kristóf, Gere Mihály és Péter deák vett részt az Alsó és Felső Gelejen folyó beiktatáson.

Történelme során a falu többször is a teljes pusztulás szélére sodródott, de a legnagyobb pusztítást mégis a török okozta. A harcok során a települést többször felégették a község ládája, amely a faluval kapcsolatos iratokat tartalmazta a tűzvészekben elpusztult ezért erről az időszakról több hiteles adat nem áll rendelkezésünkre. A falu népességét a kuruc kor harcai után a XVIII. sz. elején betelepült felvidéki részben Kárpátaljai szlovákok, illetve ukránok pótolták, akik tekintve csekély létszámukat hamar elmagyarosodtak, így a település mindig színmagyarnak számított.

A település lakossága az évszázadok során mindig mezőgazdaságból élt, viszonylag jelentős volt a szőlő, illetve a bortermelés is.
A kiegyezés után a falu, fejlődésnek indult, aminek alapját a kisbirtokos rendszer adta.

Az I. világháború idején a falu férfi lakosságának szinte 100% teljesített harctéri szolgálatot, akik közül 39-en hősi halált haltak. A II. világháború idején a szintén jelentős emberveszteség még az anyagi javak pusztulásával is párosult. Községünkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem történt meg a 70-es évek elejéig a földeken egyéni gazdálkodás folyt. Majd a falu mezőgazdasági területe a vattai termelőszövetkezet kezelésébe került.
1950-60-as években az ipari fejlődés következtében Miskolc jelentős elszívó hatást gyakorolt a lakosságra, ami a népesség jelentős fogyásához vezetett. Ez a tendencia az 1970-es évek közepén megállt, utána a lakosság száma lassan de fokozatosan nőtt, ez a folyamat napjainkban is fenn áll.

Miskolc közelsége, a csendes Bükk-aljai környezet sokak számára vonzóvá tette Bükkaranyost. A 2000-es évek elején sorra épültek az új lakóházak, új utcákat népesítettek be az ide költözők. A 2008-2010 években zajló gazdasági válság lassította ezt a folyamatot, de a népesség száma ekkor is növekedett.

Az átfogó fejlesztéseknek, a magas színvonalú szolgáltatásoknak köszönhetően Bükkaranyos mára az egyik legkedveltebb célpontja lett a vidékre vágyóknak és a Miskolc közelében új otthont keresőknek. Aki itt él biztonságban és nyugalomban tudhatja szeretteit, élvezheti a csendes de változatos bükkaljai tájat és a tiszta levegőt és részese lehet az aktív közösségi életnek.

Bükkaranyos címere