Elérhetőségek:
3554 Bükkaranyos, Petőfi út 100. | Tel.: +36 46 476 352 | Fax: +36 46 576 265

Bükkaranyos története

Bukkaranyos_honlap_minta_fotoval_html_43a61dd9Lakóhelyünk környékén már időszámításunk előtt letelepedett az ember ennek jelentős bizonyítéka a falutól északra az aranyosi és a harsányi út kereszteződésében emelkedő dombon fellelt földvár. Őskori várunk maradványai az 1980-as években történt erdősítés miatt ma már a szemnek láthatatlan, csak a régészek áldozatos és leletmentő munkájának köszönhetően kaphatunk képet létezéséről.

Földvárunk a helyét nem a véletlennek köszönhette. Mivel a meredek dombról jól belátható volt a környék kiváló védelmet nyújtott az itt élőknek. A kőkor embere még a természeti adottságoknak köszönhette nyugalmát, viszont a késő bronzkori kora vaskori embernek már nagyobb biztonságra volt szüksége,   ezért saját védelme érdelében erődített várat emelt.
Az erődítmény első említését 1851-ből ismeri a szakirodalom. A régészeti ásatások két ütemben folytak le. Először 1896-ban  másodszor 1965-ben ekkor történt meg a terület a teljes feltárása. A régészek számos bronzkori tárgyat találtak a földben melyek hűen tanúskodtak az itt élők mindennapjairól. A terület 1965-ben felkerült védett régészeti területek listájára.

Községünk legkorábbi okleveles említése 1275-ből származik. Az oklevél Aranyas-t borsodi faluként említi, melynek tárgya birtokcsere. A Miskóc nemzetségből Miklósnak cserébe adják Aranyast a Kraszna megyei Bagosért (Erdély)
1291-ben Kys Aranyasd, a falu neve 1325-ben pedig Kys Aranyos és Nagy Aranyos néven említik az adattárak. 1350-ben Kis és Nagy Aranyos egyesül és az Aranyos nevet kapja.
A nyelvészeti kutatások szerint a falu neve egyrészt az arany főnévvel lehet összefüggésben. Aranymosással – a népi elbeszélések szerint valamikor aranyat mostak a patakban – kristálytiszta vízével vagy értékes „aranyos” földjével, gyönyörű fekvésével lehet kapcsolatos, de pontos eredetét nem ismerjük.

 Bukkaranyos_honlap_minta_fotoval_html_6813fd31

A falu életét a XIV. században elsősorban a birtokcserék határozták meg. 1319-ben a Debreceni Dousa, 1324-ben Béli Lachk, Aranyos birtokosa de az egri püspökségnek, a nyéki és vajlai nemeseknek, az abaúji Makranciaknak és a dósgyőri várnak is van itt birtoka. 1389-ben tulajdonosok itt a Perényiek, 1391-ben, pedig a Gady (Gagyi) családnak is van Aranyoson földje.

Bukkaranyos_honlap_minta_fotoval_html_399da695

A XV. szászadban Aranyost Diósgyőri tartozékként említik a levéltári források s a Gagyi család továbbra is birtokos.
A XVI. századbeli birtokosok sorában több névvel is találkozhatunk: Balassa Zsigmond és rokonsága, Fáncsy János és György valamint a Vendéghy családról is történik említés. 1514-ben – a diósgyőri várhoz tartozó aranyosból – Vonad Kristóf, Gere Mihály és Péter deák vett részt az Alsó és Felső Gelejen folyó beiktatáson. A Vonad névvel a későbbiekben már nem találkozunk, de a Gere név a mai napig megmaradt, lásd: Gere szőlő (a református temető fölött).
Történelme során a falu többször is a teljes pusztulás szélére sodródott, de a legnagyobb pusztítást mégis a török okozta. A harcok során a települést többször felégették a község ládája, amely a faluval kapcsolatos iratokat tartalmazta a tűzvészekben elpusztult ezért erről az időszakról több hiteles adat nem áll rendelkezésünkre.
A falu népességét a kuruc kor harcai után a XVIII. sz. elején betelepült felvidéki részben Kárpátaljai szlovákok, illetve ukránok pótolták, akik tekintve csekély létszámukat hamar elmagyarosodtak, így a település mindig színmagyarnak számított.
A település lakossága az évszázadok során mindig mezőgazdaságból élt, viszonylag jelentős volt a szőlő, illetve a bortermelés is.
A településen a két történelmi egyház dominál református (60%) katolikus (40%).

Bukkaranyos_honlap_minta_fotoval_html_m5a69a516

A kiegyezés után a falu, fejlődésnek indult, aminek alapját a kisbirtokos rendszer adta. Az I. világháború idején a falu férfi lakosságának szinte 100% teljesített harctéri szolgálatot, akik közül 39-en hősi halált haltak. A II. világháború idején a szintén jelentős emberveszteség még az anyagi javak pusztulásával is párosult. Községünkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem történt meg a 70-es évek elejéig a földeken egyéni gazdálkodás folyt. Majd a falu mezőgazdasági területe a vattai termelőszövetkezet kezelésébe került.

Bukkaranyos_honlap_minta_fotoval_html_5006ecb0
1950-60-as években az ipari fejlődés következtében Miskolc jelentős elszívó hatást gyakorolt a lakosságra, ami a népesség jelentős fogyásához vezetett. Ez a tendencia az 1970-es évek közepén megállt, utána a lakosság száma lassan de fokozatosan nőtt, ez a folyamat napjainkban is fenn áll.