HÍRES SZÜLÖTTEINK

Kiss Mari –  Jászai Mari-díjas magyar színésznő, 1952-ben Bükkaranyoson született. Az általános iskolát Nyékládházán végezte (1959–67), majd a miskolci Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett (1971). Diplomáját a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezte, ahová 1971–75 között járt. Utána – 1977–78-as angliai tartózkodását leszámítva – a Madách Színháznál játszott, majd 2008-tól a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja lett.

Mecser Lajos– 1942szeptember 23-án született Bükkaranyoson, majd hét évesen Salgótarjánba költözött szüleivel.  22-szeres magyar bajnok, 11-szeres mezei bajnok, Európa-bajnoki második helyezett hosszútávfutó, aki részt vett a Tokiói és a Mexikói olimpián és eredményeiért az Atlétikai Szövetség a kiosztható legmagasabb kitüntetésben, arany plakettben részesítette. Az általa legfontosabbnak tartott és képviselt értékek, a tisztelet, kitartás és a kemény munka.

Márkus Béla – Széchenyi díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, Bükkaranyoson született, 1945. december 11.-én. Az irodalomtudományok kandidátusa, kutatási területe a XX. századi magyar irodalom, valamint a kisebbségi és nemzetiségi magyar irodalom. Tanulmányait a mezőkövesdi I. László Gimnáziumban, majd Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte. 

Munkahelyek:
1970–1974: Hajdú-bihari Napló, kulturális rovat munkatársa
1975–1978: Alföld folyóirat olvasószerkesztő, 1978–1990: főszerkesztő-helyettes, 1990–1992: főszerkesztő

Oktatói tevékenység
1993–2010: Kossuth Lajos Tudományegyetem, XXI. századi magyar irodalmi tanszék, docens

Művészeti szervezeti tagság
1981–: Magyar Írók Szövetsége (majd Magyar Írószövetség), 2006–2010: választmányi tag
1986–: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
1990–1994: Debrecen város önkormányzata kulturális bizottsága elnöke
1996–2004: Magyar Írószövetség megbízásából az „Év könyve” bizottsági tag
Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) folyóirat kiadási bizottsága tagja, majd elnöke (1998–2002)
1999–2006: Írók Alapítványa, kuratóriumi tag
1998–2002: Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) tömegkommunikációs albizottság tagja
2002–2004: Oktatási Minisztérium Kollégiumi Bizottság tagja
2015–: Magyar Művészeti Akadémia, levelező tag

Bővebben: http://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA18151

Székely Dezső Bükkaranyoson született 1936. szeptember 29-én.

Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd tízéves korában bekerült a „fényes szelek” szárnyán hódító NÉKOSZ seregébe, népi kollégista lett. A Rajk-per után a biztatóan indult mozgalmat a hatalom felszámolta. Néhány évi hányódás után sárospataki diákként fejezte be általános iskolai tanulmányait és a középiskolát már Mezőkövesden kezdte el. Iskolai tanulmányai félbeszakadtak és segédmunkásként dolgozni kezdett a nehézipar borsodi fellegvárában, a diósgyőri vasgyárban.

1957 tavaszán felkerült Budapestre; az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál dolgozott és folytatta félbeszakadt tanulmányait. Bár első verse még húszéves korában Miskolcon jelent meg, sűrűbben a fővárosban kezdett publikálni. Első kötete 1964-ben jelent meg Füstoszlopok címmel a Szépirodalmi Kiadónál. Ezt követte pár évvel később a Viharszünet. 1976-ban a Magvető adta közre Embertől emberig c. kötetét, ezt követően a rendszerváltásig a kiadók elfordultak tőle. A csendet a Zászló nélkül törte meg 1989 őszén, aztán újabb hosszabb szilencium után jött a Harang és kötél a Magyar Fórum gondozásában 2000-ben. Ennek a lapnak a munkatársaként ment nyugdíjba. 2008-ban a Kairosz jelentette meg Ahol a tücsök éjszakázik c. kötetét. Versei negyven antológiában kaptak helyet és pár műve megjelent angol, orosz és litván nyelven is. Gyerekeknek is sok verset írt; ezekből egy csokor a Süt a nap, süt a pék c. kötetben jelent meg; néhány közülük iskolai tankönyvben, szöveggyűjteményben is szerepel és hallhatók megzenésített változatban is.

Bari Károly 1952-ben, Bükkaranyoson született hétgyermekes cigány családban, ötödikként.

Az általános iskola elvégzése után Miskolcon járt gimnáziumba, az érettségi után pedig a Színművészeti Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarán folytatott tanulmányokat. Még gimnazista volt, amikor első, viharos sikert kiváltó verseskönyve megjelent, egymás után két kiadásban. Azóta több kötetet publikált.

Politikai tartalmú verseiért az 1970-es évek közepén meghurcolták és az egyik legszigorúbb magyarországi börtönbe, a szegedi Csillagba zárták. Kiszabadulása után évekig a társadalom perifériájára szorult.

Verseket ír, fest, folklórkutatással foglalkozik, s műfordításokat készít a kortárs külföldi költészetből, valamint a cigány lírai és epikus néphagyományból. Festményeiből először a Gödöllői Galéria rendezett kiállítást. Ezt követően bemutatták alkotásait Budapesten, Debrecenben, Szegeden, PárizsbanBerlinben és Strasbourgban.

Különböző külföldi folyóiratokban és antológiákban versei idegen nyelveken is rendszeresen napvilágot látnak. Önálló kötete jelent meg olaszul a Bolognai Egyetemkiadásában, franciául a párizsi Editions Noel Blandinnél és a szentendrei Vincze László Kiadónál, hollandul a rotterdami Stichting Poetry International, angolul a San Franciscói Mercury House és a szentendrei Vincze László Kiadó, németül pedig a berlini Oberbaum Verlag gondozásában.

  1. január 22-én tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.

Császár Péter (Bükkaranyos, 1600 körül – Kassa, 1632. márc. 4.): az 1631-32-i parasztfelkelés vezére. Bükkaranyosi jobbágy, 1629-től a falu bírája.

1631 nyarán a garázdálkodó császári zsoldosok ellen fölkelő Borsod, Abaúj, Torna és Gömör vm.-i parasztok főkapitánya. A fölkelés, melynek erős antifeudális éle volt, elsősorban mégis a császári katonaság ellen irányult. A Habsburgokhoz hű nemesség Esterházy Miklós nádorral az élén ellene fordult. 1631. dec. ben több társával I. Rákóczi Györgyhöz ment segítséget kérni, a fejedelem azonban nem kívánt a parasztok oldalán beavatkozni. Ekkor az egri pasával kezdtek tárgyalni. 1632. febr.-ban Forgách Miklós generális elraboltatta, s Kassán rögtönzött bíróság elé állíttatta. Kétnapi vallatás és kínzás után kivégezték, majd testét felnégyelték.

Egyed János Bükkaranyoson él és tűzoltóként szolgál Miskolcon. A futással 37 éves korában kezdett el foglalkozni. 2001-ben félmaratont, 2002-ben maratont futott, 2006-ban a 24 órás futás országos bajnokságán, kategóriájában első helyezést ért el. 2007-ben teljesítette a Bécs-Budapest szupermaratont és 2009- ben a világ egyik legnehezebbnek tartott futóversenyét a 246 km-es távú sparthatlont.